FÉM- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR (BÁNYÁSZAT, KOVÁCSOLÁS, VASHÁMOROS, KOVÁCS, CIGÁNYKOVÁCS, PATKOLÓKOVÁCS)

Amint már említettük, a vasművesség munkájának szakaszait - bányászat, kohósítás, hámorokban való feldolgozás, kovácsolás, nyersvassal és kovácsolt termékkel való kereskedés -, paraszti gyakorlatát legjobban Torockóról és környékéről ismerjük Orbán Balázs és Kós Károly tanulmányai alapján. A modern vasipar megjelenéséig Torockó Erdély legjelentősebb vasfeldolgozó központja volt.

A szabómesterség

Így énekel e közismert csúfolódó dalocska. De miért kecskére ültek? És miért a gúnyolódó refrén: „mek, mek, mek”? Mert a szabók gúnyneve – kecske. Hogy miért az, kevesen tudnák megmondani.

Az elmúlt évtizedek alatt végzett kisebb-nagyobb kézművesipari témáink kutatása minduntalan arról győzött meg, hogy a parasztság anyagi kultúrájának igen jelentős részét specialisták, tanult kézművesek állították elő az évszázadok során változó, egyre fokozódó mértékben. Így a paraszti önellátás hangsúlyozását fikciónak kellett tekinteni, ami a hagyományos felfogással ellentétes a néprajztudományban.

Erre vonatkozó nézetünket mindenhol hangoztattuk, a kézművességre vonatkozó kutatásokat, történeti néprajzi szempontú vizsgálatokat sürgettük, több esetben sikerrel serkentettük.

A szélmolnárnak a malomkő megvágása mellett a vitorlák szélirányba forgatása, levásznalása és felvásznalása adott leggyakrabban munkát. Figyelnie kellett a széljárásra. Nem alhatott olyan nyugodtan, mint a szárazmolnár. Ha vihar kerekedett, és elmulasztotta idejében a szél irányába forgatni a vitorlákat, akkor a szélvihar összetörhette azokat, s még a malom tetejét is lesodorhatta. Ha alkonyattájt a szélmolnár kiállt a malom elé, a napnyugtáról rendszerint meg tudta állapítani, milyen széljárás lesz másnap.

Csendes szélben a molnár felrakta a csikódeszkákat, és felerősítette valamennyi vásznat a vitorlákra.

Magyarországon tavaly a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt mint egy évvel korábban, a 15-64 éves korcsoportra számított 55,4 százalékos foglalkoztatási ráta jelentősen alulmúlta a 64,8 százalékos európai uniós átlagot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.

Az uniós tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9 százalékos foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a magyarnál, míg Olaszország 57,9 százalékos, illetve Románia 59,2 százalékos értéke áll hozzá a legközelebb.

Több módszer áll a vállalatok rendelkezésére, amikor új munkatársat kívánnak találni. A cégek nyúlhatnak korábban már alkalmazott emberekhez, de felkutathatnak új munkatársakat is. Ez utóbbi esetben is választhatnak, hogy a folyamatot egyedül menedzselik, vagy a kiválasztáshoz tanácsadót vesznek igényben, derül ki a Salesjob írásából.

Előző anyagunkban arról szóltunk, melyek azok a források, melyekből új, cégünk számára hasznos munkaerőt biztosíthatunk.