Cikket közöltünk arról, hogy a Magyar Telekom jogutód cégei beperelték a társaságot tisztességtelen piaci magatartása miatt. Hozzánk írt levelében távközlési vállalat a per létezése mellett azt is tagadja, hogy magatartása tisztességtelen volna. A jogvita azonban nagyon is létezik, sőt eszkalálódik. Az, hogy a M-Telekom tisztességtelenül járt volna el, bíróság dönti majd el.

© Túry Gergely

„A cikket elolvasva örömmel nyugtáztuk, hogy a Magyar Telekomtól előzetesen kért és kapott információkat a cikkben korrekt, a HVG színvonalához méltó módon idézték és használták fel. Csak sajnálni tudjuk viszont – és ez késztet bennünket reagálásra –, hogy egy sor, cégünket nagyon is érintő, de egyáltalán nem helytálló állításról nem nyilváníthattunk véleményt. Ezt most utólag tesszük meg, hiszen különben nemcsak a Magyar Telekom jó hírneve sérülhet, hanem a hvg.hu olvasóinak jogos igénye is a pontos és hiteles tájékoztatásra.

Az írás első részében ismertetett bírósági eljárás tárgya kizárólag a Rework alkalmazásában álló (azaz a cikk további részében tárgyalt munkaerő-kölcsönzésben nem érintett) munkavállalók jogutódlásának jogszerűsége. Ezért a cikkben idézett véleménnyel ellentétben a Magyar Telekomnak nem volt sem lehetősége, sem oka, sem szándéka, hogy ebben az eljárásban akár „leplezze”, akár „felfedje” a más munkavállalókat, más partnereket, más időpontban érintő elképzeléseit, amelyeket időközben – az érintett dolgozók támogatásával – sikerült is megvalósítania."

Mi sem állítottuk ennek az ellenkezőjét, csak érdekesnek találtuk, hogy más munkavállalókkal, más partner cégekkel, de ugyanabban az időpontban folyt a Rework dolgozóinak kiszervezéséhez hasonlatos eljárás. A Magyar Telekom ugyanis 2005. július 1-jén, azaz ugyanabban az időpontban szervezte ki tudakozó üzletágának munkavállalóit a Reworkba (és egy Producteam nevű másik kft.-be), mint helyezte át a másik három cég (Actual Budapest, Polinet 2000, illetve Hungarowork kft.) állományába, a későbbi munkaerő-kölcsönzésben érintett alkalmazottait (telefonos ügyfélszolgálat). Ráadásul az ötből 4 céggel – mint a felperesek által a hvg.hu-hoz eljuttatott hivatalos papírokból kiderült - közel azonos tartalmú szerződést is kötöttek öt évre.


A Magyar Telekom, a hvg.hu-nak már a cikk írásakor is elismerte, 2008. február 29-ével felmondta azokat a szolgáltatási szerződéseket, amelyek alapján az ügyfélszolgálati tevékenység egy részét külső vállalkozások látták el. A lényegre szorítkozva azt is állítja a vállalat, döntése mellett az szólt, hogy csoporton belül zajló integrációja keretében, az ügyfél-elégedettsége növelése és a kiváló ügyfélkiszolgálása érdekében integrált telefonos ügyfélszolgálatot kíván működtetni.

A szerződések felmondásával összefüggésben a társaság budapesti és vidéki call centereiben a korábban külső vállalkozások irányítása alatt, eltérő foglalkoztatási formákban dolgozó munkatársakat 2008. március 1-jétől egységesen munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatjuk – áll a hvg.hu-hoz eljuttatott cáfolatában. A munkaerő-kölcsönzési formát, mint írják, többek között azért választották, mert jelentős számú ügyfélszolgálati munkatársuk már hosszabb ideje ebben a foglalkoztatási formában végzi a munkáját.

Ellentétben a volt partnerük idézett állításával, szerintük a Magyar Telekom – diszkriminációmentes módon – valamennyi érintett munkavállalónak lehetőséget teremtett a további foglalkoztatásra, függetlenül attól, hogy valaki aktív vagy passzív (gyed, gyes vagy táppénzes) állományban van. Egyetlen munkavállaló jelentkezését sem utasították el, akkor sem, ha az illető betegállományban vagy gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt, és az új kölcsönző partnereink több munkavállalót is így alkalmaztak a Magyar Telekom megbízásából."

A kérdés már csak az, hogy az egységes munkaerő-kölcsönzési forma egységes lehetőségét március elsejétől hogyan teremthette meg a Magyar Telekom, ha a passzív munkavállalók minden bizonnyal gyesen, gyeden, vagy tartós betegállományban voltak január 2-án, amikor a központokat erről a lehetőségről tájékoztatták. Ők erről az ajánlatról – mint a hvg.hu megtudta - azóta sem kaptak hivatalos értesítést. Munkaviszonyukat – a szerkesztőségünkbe mindhárom cég által eljuttatott állománylistája alapján - összesen 4 fő mondta fel, a maradák, vagyis az állomány közel tíz százaléka nem, s így ők feltehetően nem szerződhettek munkaerő-kölcsönző cégekkel sem.

A vállalat jó hírneve és etikus magatartása védelmében hangsúlyozza, hogy a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a Magyar Telekom sem "tisztességtelen ajánlatot", sem "ultimátumot" nem adott az érintett dolgozóknak. Mint írják, maga a cikk is utal arra, hogy ajánlatunk a korábbinál jobb feltételeket tartalmazott. Senkinek nem került veszélybe a munkája és megélhetése. Nem meglepő szerintük, hogy az érintettek örömmel fogadták ajánlatunkat. A Magyar Telekom a március 1-jei váltást követően is a korábbi munkavégzés helyén foglalkoztatja az egyes ügyfélszolgálati központokban dolgozó alkalmazottakat. Elismerték, az ajánlatukat elfogadó, a kölcsönzötti formát vállaló munkatársaknak a jövőben jellemzően magasabb bért és kibővített szociális juttatási csomagot, ezenfelül a társaságunktól korábban kiszervezett munkavállalóknak egyszeri anyagi kompenzációt is biztosítanak. A cikkben olvasható állítással ellentétben az érintett munkavállalók szerződésében a munkavégzés helye garantált.

Elismerjük, egy ajánlat tisztességességének megítélése – amíg azt nem a bíróság teszi - meglehetősen szubjektív, ezért a cikk szerzője objektív szempontok alapján próbált mérlegelni. Figyelembe vette, hogy az ajánlatot tevő jegyzőkönyv tanúsága szerint nem tájékoztatta az alkalmazottakat arról, miben különbözik számukra egy munkaerő-kölcsönzői jogviszony a munkaviszonyhoz képest, amiért cserébe olyan magas juttatást ajánlott fel nekik. Nem tudni biztosan és a szóban forgó cikk sem állította, hogy a munkaerő-kölcsönzési szerződést aláírók munkája és a megélhetése veszélybe került. Annyi bizonyos, hogy a kölcsönzési szerződés – a Munka törvénykönyve szerint - kevesebb jogot biztosít a munkavállalónak, mint a munkaviszony.

Nem utolsósorban a vállalat, mint írja, továbbra is cáfolja az írásban többször említett per létezését.

„Nem tudunk perről, ami a Magyar Telekom ellen folyna ez ügyben, és a cikkben említett április 10-i tárgyalásra sem kaptunk idézést.”

Hozzátették, hogy arról sem tudnak, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz bejelentés érkezett volna a Magyar Telekommal szemben diszkrimináció miatt, és nem tudnak a Hatóság eljárásáról sem.

A szóban forgó per, amelynek ügyiratszáma: 9.G.40.092/2008., a létezését mi sem bizonyítja jobban a Fővárosi Bíróság Gazdasági kollégiumának végzése arról, hogy az a keresetet kézbesítik az alperes Magyar Telekom felé. Ezt a dokumentumot a felperesek ügyvédje, Csehi Zoltán juttatta el a szerkesztőségünkbe.

A cikk végén olvasható kérdésfelvetés a társaság szerint azt valószínűsíti, mintha a Magyar Telekom csoport a tavaly októberben bejelentett, 15 százalékos létszámcsökkentéssel is együtt járó hatékonyságnövelő intézkedéseit nem „valódi” leépítésekkel valósítaná meg, hanem úgy, hogy „korábbi foglalkoztatottjai ugyanazon munkát, ugyanazon a helyen kölcsönzöttként végzik el a jövőben”. A valóság, mint írják, ezzel szemben az, hogy a létszámleépítés nincs összefüggésben sem a 2005-ös outsourcing, sem pedig a 2008. márciustól működő munkaerő-kölcsönzési projektjeink egyikével sem. "A létszámleépítésben érintettekről a széles körben elismert Esély programunk keretében gondoskodunk. Viszont a saját állományban történő leépítés a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak létszámától függetlenül valósult meg 2007-ben, és attól független lesz a jövőben is."

Jó lenne tudni, hogy miből jön majd össze a 15 százalékos létszámcsökkentés. Ezek szerint véletlen egybeesés, hogy a legnagyobb magyar távközlési vállalat integrációs törekvéseire hivatkozva több száz olyan munkavállalónak ajánlja fel 5-től 20 hónap közötti bérük egy összegben történő kifizetését, új jogviszonyért cserébe, akiknek már több éve nem dolgoznak, vagy soha nem is dolgoztak a vállalatnál. Nyilván mindehhez egyetlen érdeke fűződik csupán, mégpedig az "integráció".