Találó kifejezés jött divatba Európa sikeresebb országaiban: a flexcurity. Egyetlen szóban fejezi ki a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák lényegét. Rugalmasság és biztonság. Olyan megoldás, amelyre a munkaadónak és a munkavállalónak is szüksége van. Nem csoda, hogy ez a "varázsszó" többször is elhangzott a legutóbbi távmunka konferencián.

A nemzetközi összehasonlításokból kiderült: munkaerőpiacunk szinte valamennyi szereplőjének van mit fejlesztenie a gondolkodásán, munkakultúráján.

Magyarországon makacsul tartja magát a hagyomány, hogy az elvégzett munkát leginkább a munkahelyen töltött idővel lehet igazán mérni. A számunkra példaként szolgáló országokban, például Hollandiában, a távmunkások aránya 25 százalék fölött; 20–25 százalék közötti Finnországban és Dániában, 15 százaléknál is több három, 10 fölött öt, 5 fölött nyolc, 5 alatt pedig hat országban. Az utóbbiak közé tartozunk mi is. Mögöttünk csak Lengyelország és Románia kullog.

Sokat javíthatunk ezen a képen, ha az eddigieknél pontosabban határozzuk meg a távmunka fogalmát. Jellemző példa, hogy az újságírók többsége évtizedek óta főként a helyszíneken és otthon dolgozik, s jóformán csak a munkakapcsolat és a közösség miatt jár be a szerkesztőségbe. Munkája értékelésekor nem a bejegyzett munkahelyén töltött idő, hanem a teljesítmény számít. Mégsem jut eszébe, hogy foglalkoztatási felmérés alkalmával távmunkásnak nevezze magát. Megtenné viszont, ha a kérdezéskor kitérnek a részletekre.

Több tízezerrel szépülhet a munkakultúránkat tükröző statisztika, ha a helyzet felmérői pontosabban kérdeznek néhány szakmában. De nem a tükörkép, hanem a munkakultúra a lényeg. Az, hogy a munkahelyen elvesztegetett idő helyett a tényleges teljesítmény és annak haszna számítson mind több területen. Csak így lehet távmunkával csökkenteni az irodabérlet költségeit, a munkahelyen feleslegesen töltött holtidőt, az utazás idejét és feszültségeit, a közlekedéshez elfüstölt üzemanyag mennyiségét és az ebből adódó környezeti károkat. Így kaphatnak valamivel több esélyt a munkához a kistelepüléseken élők, a rokkantak, a kisgyermekes anyák. A távmunka elősegíti a rugalmasabb foglalkoztatást is.

Különösen fontos ez mostanában, amikor világszerte csökkennek a megrendelések, s csak az a cég marad talpon, amelyik nem csonkolja magát a végletekig, hanem egyúttal keresi a kitörés lehetőségeit.

Állítólag hajdanán az a mondás járta az USA-ban, hogy "a magyarok utánad érnek a forgóajtóhoz és előtted lépnek ki onnan". Jól hangzik, de csak egy maroknyi képzett, nyitott, tudásra és sikerre szomjas ember hírnevén alapult. A többség itthon is, ott is úgy vélte, hogy nincs több tudásra szüksége, ha egyszer megszabadult már az iskolapadtól.

Döbbenetes az a statisztika, amely a munkához kapcsolódó önképzés arányait mutatja az unió országaiban, az USA-ban és Kínában. Negyven százalékos részarány fölött van az USA, Kína és földrészünk négy országa. Egyikük még az ötven százalékot is meghaladja. Mindössze három maradt tíz százalék alatt. Magyarország a második – sajnos, hátulról. Nem a legfrissebbek ezek az adatok.

Az utóbbi időben talán valamennyivel jobban alakultak. Mégis félő, hogy a világgazdaság fellendülésekor nem mi leszünk azok, akik az Egyesült Államok, Kína, vagy az észak-európai országok előtt lépünk ki a "forgóajtóból". Számítógép-ismeret, távoktatás, távmunka

A munkaügyi tárca új szervezeti megoldásokkal, elektronikus tananyagok fejlesztésével, távoktatással, távmunkával és egyéb, nem tipikus munkalehetőségekkel szeretné segíteni a mostaninál rugalmasabb, hatékonyabb foglalkoztatást. Figyelemreméltó, hogy hamarosan nyolcezren kaphatnak távolból végezhető munkát a különféle dokumentumok digitalizálására.Az újonnan kialakítandó megoldások révén a munkát keresők könnyebben megismerkedhetnek majd az éppen elérhető új lehetőségekkel. Megtudhatják például, hogy melyik nemzetközi nagyvállalat kínál munkát magyarországi szolgáltató-központjaiban. A tájékoztatáson túl a képzésben és a nemzetközi tananyagok adaptációjában is szerepet vállal a tárca. Akár tízezrekkel is nőhet így a foglalkoztatottak száma. További lehetőségek adódnak a távmunkában végezhető feladatok azonosításával, ennek tudatosításával, s a képzés szervezésével.
 
Jelenleg úgy látszik, hogy az Országos Képzési Jegyzékben felsorolt szakmák 11 százaléka e-learning keretében elsajátítható, és 158 olyan szakma van, amely távmunkában végezhető. Az uniós operatív programok várhatóan mintegy 14–15 milliárd forint keretet teremtenek a távmunkás-programokra, s más tárcák forrásaival együtt 30 milliárd forintot is elérhetnek a ráfordítások.

infovilág.com Varga Miklós tudósítása