Jelent-e megoldást egy esetleges szakmai átképzés rövid vagy hosszú távon? Sorozatunk következő részében ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

Mint arról korábban már ír a HVG, a mostanában állásukat elvesztőknek nemcsak új munkát kell találniuk, hanem a gazdasági helyzet, a munkaerőpiac gyökeres átalakulását is meg kell élniük, és mindezek tudatában megtalálni a számukra ideális megoldást. Többségük nem riad vissza az átképzéstől, pályamódosítástól. Bármilyen képzésben való részvétel rövid távon is megoldást jelent, mert nem telnek tétlenül napjaink, illetve minimális anyagi juttatást is kapunk a képzés ideje alatt, amennyiben regisztrált munkanélküliek vagyunk. A képzés hosszú távon új szakmát, megélhetést biztosít.

Képzési és munkaerő-piaci tendenciák

Egérút. Tanulni sosem késő © sxc.hu

Európában általános tendencia, hogy termelő típusú gazdaságból szolgáltató típusúvá alakul a gazdaság, ami a munkahelyek foglalkozásonkénti megoszlásának alakulását is jelentősen, illetve egyre gyorsuló ütemben változtatja meg. Ez a folyamat Belgiumban közel tíz évet vett igénybe, de az állandóan változó gazdasági helyzet következtében nem valószínű, hogy teljesen lezárult.

Míg Magyarországon egy-két évtizeddel ezelőtt a képzési rendszer - a várható munkaerő-piaci igényekhez igazodva - viszonylag jól tervezhető volt, addig manapság nehéz feladat előtt állnak azok az intézmények, amelyek nemzeti szinten hivatottak eldönteni, milyen tudásbázisra lesz szükség öt-tíz év múlva a magyar piacon. Ezért egyre több olyan szakmai képzés jelenik meg a megújuló szakképzési palettán, amire ma még nincs is kereslet: nem tűnik jó ötletnek az elsajátításuk, illetve olybá tűnhet, hogy egyes szakmákat - a kelleténél jobban - népszerűsítenek az intézmények. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy ma meglévő munkahely már nem létezik akkor, amikor a most induló képzésből négy év múlva kikerül a friss diplomás.

Keresett szakmák

Bio- és környezettechnika: a biotechnológia fejlődése robbanásszerű, a foglalkoztatott szakemberek száma évente megduplázódik. A gyógyszeriparban és az egészségügyben is nagy szükség van rájuk, például olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek nemcsak a tüneteket, hanem a betegség okát is megszüntetik. Az Egyesült Államok és Kína által erőltetett génmanipulált növényeknek az Európai Unió is zöld utat adott, így ezen a területen is elkél majd a biotechnológus. Nem  is beszélve az alternatív energiaforrások kutatásáról.

Biztonságtechnika: a háztartások, irodák és hivatalok a világháló részei lesznek, és az internetes adatátvitel forgalmának növekedése többek között az elektronikus bűnözés fellendülését is előidézi.

Egészségügy: az öregedő társadalomban az egészségügy egyre nagyobb szerephez jut, bár az államilag támogatott társadalombiztosítási rendszerek folyamatos költségcsökkentésre fogják szorítani a kórházakat és egyéb intézményeket. Ugyanakkor az egészséges életmód terjedése miatt kirobbanó wellness divat jó üzletet kínál a vállalkozóknak is.

Élethosszig tartó tanulás

Bár a globális gazdasági válság nem tart örökké, arra számíthatunk, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés eredményeképpen a folyamatos önfejlesztés/tanulás életformánkká válik.  Ez annyit jelent, hogy míg régen egy szakma elsajátítása elég volt ahhoz, hogy egy életen át megélhetést és szakmai elismerést biztosítson, addig ma valószínű, hogy két-három szakmát is meg kell tanulnunk, legalább két-három pályamódosítást kell átvészelnünk életünk során. A változtatások régiónként, iparáganként és egyénenként eltérő intenzitásúak és üteműek lehetnek, de annak érdekében, hogy megtartsuk (vagy fejlesszük) versenyképességünket a munkaerő-piacon, folyamatosan tanulnunk kell. Nem feltétlenül mindig új szakmát, de nyelvet, gépjárművezetést vagy egyéb hasznos ismereteket, mint például az időgazdálkodás, projekt-vezetés vagy Európai Uniós pályázatírás.

Gyógymasszőr vagy ipari alpinista?

Ahhoz, hogy eldöntsük, milyen szakmát érdemes elsajátítanunk boldogulásunk érdekében, mindenekelőtt fel kell mérnünk anyagi helyzetünket, hogy tudjuk: azonnali megélhetést biztosító szakmát akarunk-e tanulni, vagy inkább a hosszabb távon kamatozó, újonnan induló képzés, szakma iránt érdeklődünk, esetleg mindkét lehetőség érdekel bennünket.

Kiút a munkanélküliségből: tények és képzési lehetőségek

Rövid távon - amint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb (2009 januári) jelentéséből kiderül - az élelmiszer- és italgyártás, a húsfeldolgozás, a közigazgatás és a védelem területén nyílt a legtöbb munkalehetőség. Januárban országos szinten összesen 11 700 állást kínáltak ezekben a szektorokban. Ugyanebben a hónapban Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 509 100 volt (ami több mint kétszerese a 6 évvel ezelőttinek, illetve nem tartalmazza a nem regisztrált munkanélkülieket, akiknek száma további 350 ezerre tehető). A félmillió munkanélküliből 148 200-an több mint egy éve nem találtak munkát. Hosszú távon a bio- és környezettechnika, ezen belül az alternatív energiaforrások kutatása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó termékek gyártása, a biztonságtechnika és a vagyonvédelem, az egészségügy és az oktatás (elsősorban a magánszektorban), valamint a távmunka jelenthet majd kiutat.

Gyakorlati kérdések

A munkaügyi központ egy OKJ-s (Országos Képzési Jegyzékben szereplő) képzést finanszírozhat. Igaz, második szakképesítés alanyi jogon csak akkor szerezhető ingyen, ha valaki elmúlt 50 éves, illetve fogyatékkal él. A munkaügyi központokban azonban a tartósan állást keresők képzésének finanszírozásáról egyénileg döntenek. A szociális körülményeket, élethelyzetet figyelembe véve a képzés időtartama alatt az egyén minimálbérre jogosult, járulékait fizetik, és jogosult a közlekedéshez igénybe vett bérlet költségének elszámolására is, valamint a tanfolyam költségét is megtérítik.

Az igénybe vett tanfolyam időtartama és költsége eltérő lehet: míg szakácsnak 2 félév alatt, közel 280 ezer forintért képeznek ki, tb-ügyintézőnek 10 hónap alatt, 135 ezer forintért, addig befektetési tanácsadó 7 hónap alatt válhat belőlünk, 150 ezer forintért. Jó tudni, hogy amennyiben a munkanélküli nem végzi el a tanfolyamot, kötelezhető a tandíj megfizetésére, kivéve, ha időközben elhelyezkedett, és emiatt nem tud sikeres vizsgát tenni.

A munkaügyi központ által finanszírozott képzés után lehetőség van egy európai uniós támogatásból elvégezhető további képzésre is. Illetve - mivel az új képzési szisztéma modul rendszerű - lehetőség nyílik az előző két képzés valamelyikére ráépülő további képzésre is. Tehát jó esetben maximum három OKJ-s képzésben vehet részt valaki, ami egy-két évi tanulást is jelenthet. Ezután már újabb tudással felfegyverkezve léphet vissza az addigra már átalakult, megújult munkaerő-piacra.

Amennyiben még van munkahelyünk, de sejthető, hogy hosszú távon szükségünk lesz tudásunk bővítésére, esetleg új szaktudás megszerzésére, kérhetjük munkáltatónkat is az OKJ-ban szereplő képzések valamelyikének finanszírozására, amit a munkáltató a szakképzési hozzájárulás terhére megtehet, így - gyakorlatilag - plusz költséget nem jelent számára.

Bereczky Márta
HR-tanácsadó