Külföldön többet lehet keresni. Néha sokkal többet. De külföldön dolgozni nem könnyű. Idegenek közt, idegen nyelven, család és barátok nélkül kell boldogulni. Előnyök, hátrányok, igaz történetek.

Londonban sej…

…van számos utca, és benne számos munkahely. A legtöbb fiatal magyar odavágyik. Pedig ott sem minden fenékig tejfel. Hogy vajon hány magyar állampolgár dolgozik külföldön, arról nincs információ, mivel a külföldi munkavállalást Magyarországon nem kell bejelenteni. Csupán becsülni lehet, az egyes államok adataira támaszkodva. Ennek alapján a magyarok legszívesebben az Egyesült Királyságban és Írországban vállalnak munkát. Ezek az országok már 2004 májusában megnyitották munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozott EU-országok polgárai előtt.

A regisztrációk alapján körülbelül 13-15 ezer magyar vendégmunkás lehet kint pillanatnyilag, a feketén munkát vállalók számát értelemszerűen nem tudjuk. A harmadik legnépszerűbb célpont Ausztria, ami ma még kormányközi egyezménnyel szabályozza a munkaerő-áramlást. Érdekes, hogy a magyar kontingens ugyan 1800 főnek adna munkavállalási engedélyt, 2006 decemberéig ennyi helyre mindössze 752-en pályáztak. Az érdeklődés hiányának legfőbb oka, hogy a munkavállalóknak csak a hiányszakmákban van esélyük elhelyezkedni. A legkeresettebbek a szakmunkások: szakácsok, pincérek, hegesztők, lakatosok és húsipari dolgozók.

Csak ide, a szomszédba...

Éves átlagban mintegy 9 ezer magyar munkavállaló keres munkát Burgenlandban. Túlnyomó részük határ menti ingázó, főleg a mezőgazdaságban, vendéglátásban, építőiparban és közlekedésben dolgoznak. A munkavállalók rendkívül kis mértékben tájékozottak a jogaikról és kötelességeikről. Ez legtöbbször oda vezet, hogy a magyarok nem részesülnek ugyanazokban a munka- és bérfeltételekbben, mint a burgenlandiak. Nemrég végeztek egy tanulmány, melyben 520 burgenlandi munkavállalót kérdeztek munkafeltételeikről.

A kérdések közt szerepelt a következő: „Úgy gondolja, munkaadója tisztességesen bánik önnel, és mindent meg fog kapni, ami jár?”. A megkérdezettek 80 százaléka így felelt: „Igen, biztosan”. Ezzel szemben kiderült, a burgenlandiak ugyanazért a munkáért 20-40 százalékkal kaptak többet... Ez a jövedelem azonban még így is nagyjából a háromszorosa annak, mint amit Magyarországon tudnának megkeresni.

A Régióközi Szakszervezeti Tanács ezért a tartomány több körzetében magyar nyelvű jogi tanácsadást nyújt. Az RSZT kétnyelvű információs kiadványt is publikált, valamint honlapot (www.igr.at) üzemeltet az érintetteknek. (Az IGR – Nemzetközi Szakszervezeti Tanács adatai, amely a határ mentén munkát vállalók társadalmi egyenlőtlenségének megszüntetéséért jött létre.)

Nem szívesen megyünk

Mi, magyarok, úgy tűnik, nem szeretünk tartósan távol élni az otthonunktól. Ezt szaknyelven úgy mondják, kicsi a mobilitási hajlandóságunk. Mások is így vannak ezzel, az európaiaknak csak az 1,5 százaléka dolgozik más tagállamban, mint ahol született. Tehát a legtöbben még akkor sem szánják rá magukat a költözésre, ha szakmájuk iránt nagyobb a kereslet más országokban.

Pedig az EU sokféle módon igyekszik ismertté tenni, népszerűsíteni ezt a lehetőséget. 2006-ban például az EURES hálózat (ami az EU állásközvetítő és információs rendszerét működteti) 100 európai városban szervezett európai állásbörzét, köztük Magyarországon is, 17 helyszínen. Szükség van a tájékoztatásra, hiszen az EU 2004-ben csatlakozott tíz új tagállama közül csak Ciprusról és Máltáról mennek kevesebben külföldre dolgozni, mint Magyarországról.

A röghözkötöttségnek sok oka van. Az első és legfontosabb, hogy nagyon kevés honfitársunk beszél idegen nyelvet. S bár nem minden szakmában kívánnak meg alapos nyelvtudást, minimális beszédkészség nélkül nem lehet elindulni. A másik ok, hogy viszonylag kevés szakmát keresnek, ráadásul az eltérő képzési rendszerek miatt nem minden országban ismerik el az itthon szerzett végzettséget. S persze sokakat visszatart a költözés, a hátrahagyott család, a hozzátartozók, a baráti kör hiánya is.

Nyugdíj, táppénz külföldön is jár

Ha szabadon lehet munkát vállalni egy másik tagállam területén, joggal vetődik fel a kérdés, vajon jogosult lesz-e nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli ellátásra a munkavállaló abban a tagállamban, ahol dolgozott. A törvények szerint az a magyar munkavállaló, aki az EU egy másik tagállamában vállal munkát, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mintha Magyarországon dolgozna. Megilletik például az egészségügyi ellátások, a nyugdíj és nem utolsó sorban a munkanélküli ellátás.

Tudni kell azonban, hogy az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott. Az illegálisan munkát végző személy pénzbüntetéssel, kiutasítással és akár évekre szóló beutazási tilalommal, esetleg elzárással büntethető. (Az Európai Unió valamely tagországában elrendelt beutazási tilalom az egész Unió területére vonatkozhat – a szerk.)

Az idegenrendészeti következményeken túl az illegális munkavégzés számtalan veszélyt rejt magában: például munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkaadó nem fizeti a betegellátási költségeket (amelyek műtét esetén több millió forintot is kitehetnek), vagy a munkaidő hosszáról, a munkabérről, a munkavégzés körülményeiről kötött megállapodás be nem tartása esetén a munkavállaló számára minimális a jogorvoslat lehetősége.