A válság előszele még nem érintette meg a hazai munkaerő-piacot, amikor 2008 májusában berobbant a biztosítási piacra a nyugaton már népszerű szolgáltatás: a munkanélküliségi, más néven jövedelemkiesés-biztosítás. Sikerén felbuzdulva – és a versenypiaci követelményeknek eleget téve – idén több cég is bevezette. De vajon ki kaphatja meg, milyen feltételekkel, és megéri-e?

A Nyugat-Európában (például Spanyolországban, Olaszországban vagy Ausztriában) évek óta sikeres, állásvesztés esetére köthető biztosítást Magyarországon először egy online alkusz cég, a Biztosítás.hu Kft. vette fel repertoárjába 2008 májusában, vállalva, hogy legfeljebb 9 hónapig, havi 40-120 ezer forintot juttat azon ügyfeleinek, akik megfelelnek a folyósítás feltételeinek. Egy év alatt a havonta igényelhető legmagasabb összeg 250 ezer forintra emelkedett - köszönhetően a termék elterjedésének, ezzel együtt a piaci versenynek -, ám a feltételek nem változtak: aki azt hiszi, hogy könnyen és gyorsan juthat pénzhez, téved. A biztosítást továbbra is csak egy szűk kör igényelheti, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy megéri. 

De lássuk, milyen kritériumoknak kell megfelelnünk ahhoz, hogy hozzájuthassunk a vágyott anyagi gyorssegélyhez. Munkanélküliségi biztosítást bárki köthet, aki betöltötte 22. életévét, de még nem múlt el 55 éves. Tehát a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók és az érettségijükkel csatasorba álló 18-20 éves pályakezdők első körben kiesnek. A magyarországi lakhely, a legalább 12 hónapos, folyamatos (aktív) munkaviszony egyazon munkaadónál, legalább heti 30 órában, szintén feltétel. A munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma ebben az esetben kizárva. Napi 4 órában dolgozók szintén kilőve.

Jövedelmező biznisz. De kinek? © sxc.hu

Szóba sem jöhet a dolgozó, akinek nincs határozatlan idejű munkaszerződése, ahogy az is kizáró ok, ha az elmúlt három évben, egyhuzamban 30 napnál többet töltött betegállományban, maradandó egészségkárosodása van vagy krónikus betegségben szenved, amellyel előző évben kezelték. Szintén kizáró tényező, ha felmondási idejét tölti, próbaidős, gyedet, gyest, gyetet vagy tgyast kap, ha saját vagy közeli hozzátartozója alkalmazásában áll. Az is elfelejtheti a jövedelem-kiesés biztosítást, aki az elmúlt három évben regisztrált munkanélküli volt, vagy már nyugdíjas. Önhibáján kívül esik el a szolgáltatástól, akinek munkáltatója létszámleépítést jelent be, és még nem telt le a szerződésben is rögzített türelmi idő.

"A szerződéskötés után intézménytől függően 3-6 hónapos türelmi időre számíthat az ügyfél. Aki ilyenkor elveszíti állását - például létszámleépítés áldozatává válik - nem lesz jogosult a kifizetésre” - válaszolta a hvg.hu érdeklődésére az egyik biztosítótársaság munkatársa. Ez azt jelenti, hogy elbukta az addig befizetett havidíjat. A szerződés a társaság és az ügyfél között a biztosítási kötvény kiküldésével és a biztosítási díj csekken történő befizetésével kötettik meg. (Az ajánlattételt követő 20. napig be kell fizetni az első havi díjat.) A biztosítás tartama általában minimum három év, és ha ez még nem lenne elég, az önrésszel is kalkulálnunk: munkahelyvesztés esetén csak a 61. naptól, keresőképtelenség esetén pedig a 31. naptól fizet a biztosító. A kieső egy vagy két hónapot tehát valahogy ki kell húzni a folyósításig.

„A gyakorlatban nagyon kevesen jutnak el odáig, hogy megkapják az igényelt összeget” - állítja egy biztosítócég munkatársa. Ugyanis az alatt a két hónap alatt, amíg a biztosító nem fizet, általában senki sem ül ölbe tett kézzel, az emberek állást keresnek, sokan regisztrált munkanélküliként több esélyt látnak a boldogulásra, mintha csak várnának” - világít rá a biztosítás gyenge pontjaira interjúalanyunk. Arról pedig már alig hallani, hogy a kifizetéshez igazolás is kell valamely Munkaügyi Központtól arról, hogy a két hónap alatt, míg az ügyfél a kifizetésre várt, valóban hiába keresett állást. „Érdemes tehát meggondolni, belevágjunk-e, a megtakarítással, bankbetéttel többre megy az ember” - tanácsolja a biztosítási ügyekkel foglalkozó szakember. A társaságoknak mindez megéri, hiszen az ügyfél legalább három éves szerződést köt, és fizeti a az 1200-tól akár 8 ezer forintig terjedő havidíjat. Ha pedig menet közben úgy alakul, hogy valamely feltételnek már nem felel meg, vagy szerződést bont, elbukja a befizetett összeget. Ez történik például akkor, ha a munkáltatój a 6 hónapos türelmi idő lejárta előtt közli, hogy az alkalmazott ki van rúgva.

Mindezek ellenére szép számmal akad potenciális ügyfél, van, akinek a munkanélküliségi biztosítás jelenti a mentőövet, míg mások inkább munkát keresnek, és nem kötelezik el magukat évekre. Hogy a termékre van kereslet, az is jelzi, hogy idén egyre több piaci szereplő kínál jövedelem-kiesés biztosítást, többek között a francia érdekeltségű April CEE Development, az Union vagy az Allianz Hungária Biztosító. Akad intézmény is, amely munkanélküliség esetére hitelfedezeti biztosítást kínál: a biztosító a hitelt igénylő ügyfél munkanélkülivé válásának időtartamára vállalja az ügyfél által fizetendő, legfeljebb 8 havi aktuális törlesztőrészlet megfizetését.

Mennyi jár, és hogyan számolhatjuk ki?

A kondíciók és a biztosítási díjak minden szolgáltatónál nagyságrendileg megegyeznek: míg a Biztosítás.hu legfeljebb 250 ezer forintot fizet, maximum 9 hónapra, úgy, hogy az ügyfél legfeljebb nettó jövedelmének 80 százalékát igényelheti, addig ugyanezt az összeget az April CEE Developementnél úgy kaphatja meg valaki, ha nettó bérének 70 százaléka eléri vagy meghaladja a 250 ezer forintot. A hetven-nyolcvan százalék úgy jön ki, hogy az elmúlt három hónapban folyósított bér átlagának adott százalékát veszik. Ha valaki keresőképtelen (táppénzen van), akkor is igényelheti a biztosítást, de legfeljebb 12 hónapig, a havonta folyósított összeg pedig csak fele lesz a munkanélküliségi biztosításnál járó összegnek. Baleseti halál vagy rokkantság esetén a választott csomagtól függően fizet a biztosító: az összeg 1-5 millió forint között alakulhat.

Számok tengerében

© Marton Szilvia

Megnéztük, hogy mekkora összeget igényelhetnénk a Biztosítás.hu-n, ha jövedelmünk nettó 100 ezer, 250 ezer vagy éppen 360 ezer forint lenne, és mindezért havonta mennyit fizetnénk. Abban az esetben, ha a fent említett feltételeknek megfeleltünk, és nem merült fel igénylést kizáró ok, meg kell adnunk születési évünket (ennek nincs jelentősége, ha 22 és 55 év közé esik), végzettségünket (általános iskola; szakmunkásképző vagy szakiskola; szakközépiskola vagy gimnázium; felsőfokú szakképesítés; egyetem vagy főiskola). Végzettségünket tekintve - a jövedelmet is figyelembe véve - két külön kategóriába eshetünk: ha felsőfokú végzettségünk van vagy ha nincs. Legfontosabb szempont azonban a jövedelmünk.

Ha felsőfokú végzettséggel havi nettó 100 ezer forintot keresünk, két biztosítási csomag közül választhatunk, kaphatunk havi 50 ezer forintot, vagy havi 60 ezer forintot. Előbbiért havonta 1211, utóbbiért 1454 forintot kell fizetnünk. Ha nincs felsőfokú végzettségünk, nettó 100 ezer forint jövedelemmel ugyanúgy 50 vagy 60 ezer forintot kaphatunk havonta, ám ezért 1570, illetve 1884 forintot kell fizetnünk.

Ha felsőfokú végzettség nélkül nettó jövedelmünk 250 ezer forint, kaphatunk havi 100, 110, 130, 150 vagy 170 ezer forintot, a biztosítási havidíj pedig 3140-5337 forintig terjed. Ugyanezen összegek közül választhatunk, ha nettó jövedelmünk 250 ezer forint, ám felsőfokú végzettségünk van, ekkor a biztosítási díj „mindössze” 2423-4117 forint között alakul. Utolsó, vizsgált kategóriába tartozunk, ha nettó jövedelmünk eléri a 360 ezer forintot. Itt a következőképpen alakulnak a havonta igényelhető összegek: 170, 190, 210, 230, 250 ezer forint. Felsőfokú végzettséggel 5337-7851 forintig terjed a havidíj, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 4117-6055 forintot kell fizetnünk a szolgáltatásért havonta.

hvg.hu