Szeretettel köszöntelek a MUNKA és HR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MUNKA és HR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MUNKA és HR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MUNKA és HR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MUNKA és HR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MUNKA és HR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MUNKA és HR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MUNKA és HR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Táppénzt visszamenőleg 6 hónapra lehet igényelni. A táppénz fizetése
utólagos, 30 napon belül esedékes. A táppénz összegét egyrészt a
biztosításban töltött idő, másrészt az igény bejelentését megelőző
naptári évi átlagos jövedelem határozza meg, amely után
egészségbiztosítási járulékot fizettek.
A táppénz kiszámításának módját nem áll módunkban jelen cikkben
bővebben kifejteni, de átlagosan elmondható, hogy a napi átlagkereset
60, illetve 70 százaléka a biztosításban eltöltött időtől függően. Napi
átlagkereset alatt minden, az előző naptári évben folyósított legális
jövedelem, átlagosan 1/365-öd részét értjük. Ide értjük a havi
fizetésen felül a 13. havi fizetést, a prémiumot, bónuszt, részesedést,
jutalékokat. De nem tartoznak ide a béren kívüli juttatások. Hiába
kapott valaki 300.000 forintnyi juttatást, az után senki nem fizetett
járulékot, így az nem növelte a táppénz alapját.
A foglalkoztatónak a táppénz összegének egy harmadát kell hozzájárulás címen fizetnie.
A 30. napot meghaladó táppénz után a munkáltató a munkavállalót átteszi
az inaktív nyilvántartási állományba. Ezután a közepes-, és
nagyvállalatok általában passzív táppénzesként említik az adott
dolgozót. Ez az állapot munkajogilag még nem sokban különbözteti meg az
egyéb, nem jelenlévő munkavállalóktól, pl. a gyeden, gyesen, illetve a
fizetés nélküli szabadságon lévőktől. A természetbeni juttatásokat
azonban azoknak a dolgozóknak szokták adni, akik jelen vannak a napi
munkában. Ezért a cégek a jelenléti bónuszként is értelmezett béren
kívüli juttatásokról szóló szabályzatokat úgy alakítják ki, hogy azok
ne járjanak a nem jelenlévő dolgozóknak. Sok munkavállaló ezt
sérelmezi, de - az ő szempontjukból sajnálatosan - a munkáltatónak csak
a bér védelmére kell tekintettel lennie, és annak ad juttatást, akinek
normatív módon ő ezt megszabja.
Szerezhet passzív jogon is táppénz-jogosultságot a munkavállaló. Ha a
munkaviszony megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik
keresőképtelenné a beteg, akkor a jogviszony megszűnését követő
legfeljebb 45 napig jár a táppénz. Az ügyintézés menete ebben az
esetben is megegyezik az aktív táppénzével. Béren kívüli juttatások
természetesen, ebben az esetben már nem járnak, mivel már
munkaviszonyról sincs szó.
A baleseti táppénz
A táppénzek közül két nagyobb csoportot emelünk ki, melyek gyakrabban
fordulnak elő a mai munkaerőpiacon. Az egyik a baleseti táppénz. Az
ilyen típusú táppénzeknél a foglalkoztatónak különös felelőssége van.
Ennél az ellátási formánál a foglalkoztatónak nem kell hozzájárulást
fizetnie, azonban az egészségi ellátást ki kell fizetnie, ha a baleset
vagy megbetegedés annak a következménye, hogy nem tartották be a
kötelező munkavédelmi kötelezettségeket, illetve, ha a balesetet
szándékosan okozták.
Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítási jogviszony fennállása
alatt, vagy annak megszűnését követő 3. napon üzemi baleset
következtében keresőképtelenné válik. Az is keresőképtelennek minősül,
aki egészségi állapota miatt, vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában
nem tud munkát végezni.
Munkabalesetnek azt a balesetet nevezik, amelynél a bekövetkezett
esemény és a munkával kapcsolatos kötelezettségek között ok-okozati
összefüggések vannak. Az ilyen típusú balesetek esetén fontos szempont,
hogy minden esetben a balesetre a munkavállalónak nincs közrehatása.
Ilyen például a vegyszerhasználat következtében bekövetkezett
egészségromlás.
Üzemi baleset az a klasszikus baleset, amely a biztosítottat
foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben,
illetőleg munkába, vagy onnan hazafelé, menet közben éri.
Nem tekinthető üzemi balesetnek, ha a munkavállaló ittassága miatt,
vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett
munka, vagy járműhasználat miatt következik be a baleset. Már akkor sem
tekinthető üzemi balesetnek egy baleset, ha a munkavállaló nem a
legrövidebb úton, illetve ha a legrövidebb utat indokolatlanul
megszakítva történik az utazás. A napi bevásárlás azonban nem minősül
indokolatlan útmegszakításnak! A baleseti táppénz egy évig jár, és
alapja a jövedelem 100 százaléka.
Általában a természetbeni juttatások csak az első hónapra járnak,
mivel, sajnos, a baleset következtében a munkavállaló nem vesz részt a
munkavégzésben.
A gyermekek után járó táppénz
A gyermek után járó táppénz az egyetlen, nem a dolgozó saját betegsége
jogán járó pénzbeli ellátás. Ez a fajta táppénz sokkal inkább a
családtámogatási rendszer egyik elemeként szerepel,mint az
egészségbiztosítási ellátásként. Ezt a juttatást igényelheti a szülő a
munkaviszonya fennállása alatt, illetve annak megszűnte után a 3.
napig. Jogosultságot a gyermekápolási táppénzre az szerez, aki a
normál, saját betegség jogán járó táppénzre.
A keresőképtelenség e táppénzforma esetén a szoptatás, illetve a 12 év
alatti, beteg gyermek ápolása idejére valósul meg. Fontos szempont,
hogy csak a közös háztartásban nevelt gyermek után lehet ezt a
táppénz-fajtát igénybe venni. A táppénz folyósításának időtartama a
beteg gyermek életkorától és a szülők családi jogállásától függ.
Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz:
az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén
évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz
folyósítható.
A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz:
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén
évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap
gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz:
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén
évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap
gyermekápolási táppénz folyósítható.
A gyermek után járó táppénzben részesülő szülőt a munkahelyén rögtön
inaktívként tartják számon, ezért a béren kívüli juttatásokból
általában nem részesülnek. A munkáltató szempontja érthető, racionális,
de talán felülvizsgálható, mert nem biztos, hogy a néhány napot a
szabadságához betegszabadsággal hozzátevő munkavállaló az, akit béren
kívüli juttatásokkal jutalmazni kell, ellenben a gyermekét ápoló szülő
sem követ el semmilyen büntetendő cselekményt.
Filius Ágnes, HR Portal
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Táppénz: mi jár és mi adható?
Mennyire véd meg a táppénzről a felmondástól?