Mindenkit érintő táppénz változások

A táppénz az egészségbiztosítás szolgáltatásai közé tartozó egyik pénzbeli ellátási forma, amellyel élete során nagy valószínűséggel rövidebb-hosszabb időre szinte mindenki kapcsolatba kerül. A táppénz az egészségi állapotban bekövetkezett negatív változás miatti keresőképtelenség esetén jár a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) szabályai szerint, célja a betegség miatt kieső kereset pótlása.

Az Ebtv. alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a külön törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A táppénz tehát meghatározott mértékű előzetes biztosítási idő megszerzéséhez kötött. Ezen túlmenően táppénz, csak meghatározott időtartam alatt, a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszűnését követő három napon belül bekövetkezett keresőképtelenség esetén adható. Ez utóbbit, azaz a biztosítás megszűnését követő táppénz jogosultságot nevezik passzív jogon járó táppénznek.

A táppénzre való jogosultsághoz három együttes feltételnek kell fennállnia: keresőképtelenségnek, előzetes biztosítási idő meglétének és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségnek.
A keresőképtelenség orvosszakmai kategória. Az Ebtv. értelmében keresőképtelen:

*
aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
*
aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
*
az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
*
az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;
*
aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
*
akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A keresőképtelenséget az orvos a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg, kivételesen indokolt esetben orvosszakértői szerv legfeljebb hat hónapra visszamenőleg igazolhatja.
Az igazolt keresőképtelenség munkajogi vonatkozása is lényeges, mert ez az időszak felmondási tilalom alá esik, azaz védelmet jelent a munkáltatói rendes felmondással szemben. Ettől eltérő jogi megítélés alá esik az az eset, ha a munkavállaló a próbaidő alatt lesz keresőképtelen beteg. A felmondási tilalom itt nem érvényesül, ez nem képezi akadályát a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésének.

Táppénz a keresőképtelenség tartalmára jár. Az Ebtv. meghatározza azonban a táppénzjogosultság maximális időtartamát is. A táppénzjogosultság maximális időtartama 1 év, passzív jogú táppénz esetén 45 nap. Speciális szabályok érvényesülnek a beteg gyermek ápolása esetén, ekkor a táppénz legfeljebb:

* egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
* egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
* háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
* hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át jár.

Gyakran találkozhatunk az ún. táppénz előzmény kifejezésével. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Kivételt képez és nem vehető táppénz előzményként figyelembe az az idő, amely alatt a biztosított: egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.

A táppénz főszabály szerint (a törvényben meghatározott kivételekkel) minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár táppénz ellenben, ha keresetveszteség nem áll fenn, vagy a jogosultnak más pénzellátás áll rendelkezésére (pl.: gyes folyósításának ideje).

Számításának szabályai:
A táppénz összegének alapját, a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított ez alatt az időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha pedig az ily módon meghatározott időszakban nincs jövedelem, a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg. Lényeges annak hangsúlyozása, hogy az Ebtv. alapján, amennyiben a szerződés szerinti vagy tényleges jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a táppénz nem a minimálbér alapulvételével számítódik, hanem a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

A jelenleg 2009. május 10-től hatályos szabályok értelmében a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a. Ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a kórházi ellátás tartama alatt 60 %-a.
A közeljövő változást hoz a táppénzt érintő szabályokban. A változások két lényeges ponton hoznak módosulást. Egyrészről módosul a passzív táppénz időszaka, amely a jelenlegi 45 nap helyett 30 napra csökken. Másrészről a módosítás 10 %-os csökkenést hoz a táppénz összegében is. A táppénz összege a jelenlegi 70 %-ról 60 %-ra csökken, kétévi biztosítási időnél rövidebb biztosítási idő esetén, vagy kórházi ellátás esetén 60 %-ról 50 %-ra fog csökkenni. Fontos megjegyezni, hogy ez a javaslat a jelen cikk megírása időpontjában a köztársasági elnök aláírására vár. Természetesen amennyiben a rendelkezés kihirdetésre kerül, azonnal beszámolunk róla.

http://www.das.hu/hirlevelek/2009/05/hirlevel.html#4

Válasz