Még mindig él az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, ám a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya.

Táppénzre az a személy jogosult, aki keresőképtelenné válik a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül, és kötelezett mindemellett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is.

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti. Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. Ilyenkor a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani az arra jogosult részére.

Ezt követően a keresőképtelenség ideje alatt jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, legfeljebb azonban egy éven át, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át. (A gyermeküket nevelő pároknak illetve az egyedülálló szülőknek ennél több idő jár.)

A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül válik biztosítottá, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült táppénzben, akkor ez csökkenti az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát. Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár.

Nem adható táppénz

Nem adható táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, és amely alatt a biztosítás szünetel, továbbá amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, és a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.

Nem jár továbbá táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, vagy az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, illetve a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára szintén nem lehet táppénzt kapni.

Mindezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá, illetve a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, továbbá a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A táppénz összege

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 százaléka, üzemi baleset esetén azonban 100 százaléka.

Dr. Kiss Gergely háziorvos elmondása szerint a gyakorlatban elég összetett kérdés az üzemi baleset megállapítása. Amikor a háziorvos felveszi a beteget, besorolja a balesetet három kategóriába, majd a munkahelyen elkészített jegyzőkönyvet továbbküldi a társadalombiztosítóhoz, ahol határozatot hoznak. A határozatban döntenek arról, hogy elismerik-e a balesetet üzemi balesetként.

Simon Béla