Miért kényes kérdés a felmondás, ha a munkavállaló kölcsönzőcégen keresztül jut el a munkaadóhoz? Ki fizeti a bért és a járulékokat? Utánajártunk, milyen visszaélésekre ad lehetőséget a munkaerő-kölcsönzés, és milyen probléma merülhet föl a figyelmetlenül aláírt munkaszerződéssel kapcsolatban.

A Munka Törvénykönyve

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell legalább:

a) a munkaerő-kölcsönzés időtartamát
b) a munkavégzés helyét
c) az elvégzendő munka jellegét
d) természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja – ezek ellentételezését. (Munka Törvénykönyve, IV. rész. 193/G paragrafus (1))

„Egy nemrégiben alakult munkaerő-kölcsönző cégen keresztül jutottam idénymunkához, ám örömöm nem tartott sokáig, mert mikor megkaptam az első fizetést, kiderült, hogy minimálbérre jelentettek ugyan be– amiről tudtam –, ám ezen felül csak az ígért összeg felét találtam a borítékban”– meséli a hvg.hu-nak Gabriella. „Hiába reklamáltam, a főnök csak megvonta a vállát, mondván, tisztában voltam vele, papíron mennyiért alkalmaznak, hiszen aláírtam a munkaszerződést. Nem tudtam, hogy a hiányzó összeget kin hajtsam be, a munkaadómon vagy a kölcsönzőcégen, akitől a bért kaptam. Azt sem tudom, ők tisztában voltak-e a mi megállapodásunkkal, amelynek értelmében a minimálbéren felül negyvenezer forint járt volna nekem zsebbe” – teszi hozzá a fiatal lány, aki pár hónappal később felmondott. „Eszembe sem jutott panaszt tenni, tudom, hogy ez feketézés, de megtanultam a leckét, ezután csak önerőmből keresek állást” – szögezi le.

Nyilvántartva. Ki adja ki a szabadságot? © Túry Gergely

Az ehhez hasonló visszaélések nem tesznek jót a piacon jelen lévő cégek megítélésének– véli Kóthay Péter, a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, amerikai központú Kelly Services IT-üzletágvezetője. Van olyan munkaerő-kölcsönző cég, amelyik feketén fizeti az embereket, fölveszi, de nem jelenti be őket vagy nem úgy, ahogy kellene – mondja Kóthay. A kölcsönző ilyenkor piaci előnyre tesz szert, mert jobb árat tud ajánlani a kölcsönbevevőnek, mint a többi, hasonló profilú cég, ám – ahogy a fenti példa is bizonyítja – a munkavállaló pórul járhat. Ha nem jelentik be, és esetleg megbetegszik, nincs biztosítása, a költségek bizony őt terhelik. A kölcsönbevevő is perelhető, ha nem jár utána, hogy a munkaerő-kölcsönző cég korrekt – válaszolja Kóthay a kérdésre, miszerint ilyen esetekben mekkora felelősség terheli a kölcsönbevevő céget. „Az ügyfél– a kölcsönbevevő– kérheti a munkaszerződés másolatát, hogy lássa, a munkaerő-kölcsönző cég tényleg fölvette-e a dolgozót, korrektül alkalmazza-e. Erre egyre nagyobb igény van” – teszi hozzá a szakember.

Visszaélések minden területen adódhatnak, és jóllehet a Munka Törvénykönyve védi mindkét fél érdekeit, ez speciális eset, ahol a kölcsönbevevőnek, a kölcsönadónak és a munkavállalónak is tisztában kell lennie a feltételekkel, ismerniük kell a törvényt, pontosan tudniuk kell, hogy a munkaszerződés aláírásakor mit vállalnak – mondja Csaposs Noémi, az 1995 óta a hazai piacon is jelen lévő Trenkwalder Személyzeti és Szolgáltató Kft. munkatársa.

Ilyenkor a munkáltatót megillető jogok és kötelezettségek megoszlanak a munkaerő-közvetítő cég, vagyis a kölcsönbeadó, és a munkáltató, a kölcsönbevevő között. A bérek kifizetése és az ezzel járó adóterhek, járulékok befizetése az államkasszába– tb, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíjterhek, táppénz, gyes– a kölcsönbeadó hatáskörébe tartozik, ahogy az adminisztráció is: a bérszámfejtés, a szabadságolások rögzítése. A munkaszerződés is a kölcsönbeadó cég és a munkavállaló között jön létre, ám arról már a munkáltató dönt, hogy mikor adja ki a szabadságot vagy meghosszabbítja-e a munkavállaló szerződését, ha határozatlan időre kötötték és lejárt. A cégen kívüli juttatások– cafeteria-keret– kiutalása viszont már bonyolultabb kérdés. „A törvény szerint egy adott munkakörben eltöltött idő után, azonos munkakörben, azonos szaktudású embereket egységes bérek, egységes juttatások illetnek meg. Általában a kölcsönvevőhöz kell igazodni, ám ritkán fordul elő, hogy valamelyik vállalat béren kívüli juttatásokat – hideg-meleg étkezési utalványt, egészségpénztári hozzájárulást, BKV-bérletet, üdülési csekket, ajándékutalványt– tud adni– vázolja a tényleges helyzetet Csaposs Noémi.

Milyen előnyei vannak a munkaerő-kölcsönzésnek? A munkavállalónak gyakorlatilag mindegy, hogy ki fizeti a bérét és a járulékokat, a lényeg, hogy időben megkapja a pénzét. Ezért havonta egyszer be kell mennie a kölcsönző cég irodájába, hogy aláírja a fizetési papírokat. A kölcsönbeadó cég az ügyféltől megkapja az alkalmazottak munkabérét (a járulékokkal együtt), ezen felül jár a szolgáltatási díj, amelyet általában utólag fizetnek. Ezért cserébe a kölcsönvevőnek nem kell az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációval foglalkoznia. Mindez leginkább a multinacionális cégeknek és a középvállalatoknak éri meg, ezeknek ugyanis van tőkéjük, előre fizetnek, így az alkalmazottak időben megkapják a fizetésüket– magyarázza Csaposs Noémi.

© Végel Dániel

Kényes kérdés: a felmondás

Nem babra megy a játék. © sxc.hu